Mobirise Website Generator
Egy csendes kisváros a nyugati határ mellett, ahol megállt az idő. Az emberek nem sietnek sehová, szinte mindenki ismer mindenkit. Régi városkép, házak elé kihelyezett becsületkasszák virágokkal, gyümölcsökkel és a valóban tiszta városi levegő. Az elkövetkezendő néhány percben bemutatjuk Kőszeg legszebb és legérdekesebb részeit. Sokat fogunk mesélni és bízunk abban, hogy téged is magával ragad a mi kis városunk.

Kőszeg talán legismertebb története, hogy ellent állt a török hadaknak 1532-ben. Azt viszont kevesen tudják, hogy a törököknek nem Kőszeg kellett, hanem Bécs. Ha nincs Kőszeg, akkor most jó eséllyel Törökország lenne Ausztria helyett, bár valószínűleg sok egyéb dolog is másképp alakult volna.
Kőszeg azt a feladatot kapta, hogy tartsa fel az oszmán sereget, hogy legyen idő felkészülni Bécsben a hadak fogadására. A kőszegi várat majd egy hónapon át ostromolta a 60ezer fős török sereg. A várat 1000 fő védte csupán.
Több legenda is fűződik az eseményhez, pl az, hogy I. Szulejmán a későbbiekben róla elnevezett dombról nézte az eseményeket. Ezen a dombon jelenleg a szintén róla elnevezett Szulejmán kilátó áll, mely könnyedén megközelíthető a városból.
Egy másik legenda a 11 órás harangszóhoz tartozik. Kőszegen minden nap 11 órakor felcsendülnek a harangok. A történet szerint a várvédők megtudták, hogy a török seregnek a déli harangszóig van ideje elfoglalni a várat, viszont már kétséges volt az, hogy kitartanak e addig Jurisics Miklós várkapitány és emberei. Így történhetett az, hogy a leleményes kőszegiek egy órával előbbre hozták a delet és 11 órakor megkongatták a harangokat. A török fogta magát és tovább állt, bár eredeti céljához, Bécshez nem ért oda. Annyi biztos, hogy a 11 órás harangszó a török elmenetelét ünnepli azóta is.

A Kőszegi-hegység nagyon sok forrást rejt magában, mondhatni lehetetlen dolog itt szomjan halni. Ha a fákon található jelzéseket követjük akkor a teli kör fog minket elvinni a legközelebbihez. A hegység még egy Forrástúra nevezetű programot is kínál számunkra, ami egy jelvényszerző túra. Most nézzük meg Kőszeg legismertebb és legkedveltebb forrását, a Hétforrást. A hét honfoglaló vezérről elnevezett forrás, már 1000 évvel ezelőtt is fontos szerepet töltött be, ugyanis innen nem messze állt a Felső vár és az ő embereit látta el ivóvízzel. Szép környezet, végtelen nyugalom és a csobogó víz hangja. Talán így lehetne leírni a Hétforrást. A legenda szerint aki mind a hét vízből iszik, annak teljesül egy kívánsága is. Hamarosan visszatérünk még a Hétforrás környékére, de most menjünk tovább a már említett Felső vár irányába.

Igaz, hogy már a vár nem létezik, viszont az emlékét Kőszeg egyik legkedveltebb kilátója őrzi, ami az Óház névre hallgat. A kilátó az egykori vár maradványaira épült. Az egyik megmaradt várrész a vízgyűjtő, a maga 11 méteres mélységével. A kíváncsiak bemászhatnak a kilátó ablakán, bár nincs benn semmi különös. Hangulatos lépcső vezet fel minket, amihez nem árt egy kis bátorság, hiszen a lépcsőfokok között is már messze láthatunk. Látszik Ausztria, látszik Kőszeg, sőt még Szombathely is. Végtelenül békés és barátságos hely. Régi feljegyzésekből tudjuk, hogy a valaha létező Felső várhoz tartozott egy vészkijárat is, mégpedig egy barlang formájában, viszont sajnos még ezt nem sikerült feltárni. Az Óház kilátó után most nézzük meg a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján álló, országosan ismert Írott-kő kilátót.

Az Írott-kő azontúl, hogy a Dunántúl legmagasabb pontja, még az Országos Kéktúra kezdő vagy éppen végpontja is. A túra Kőszeget köti össze Hollóházával 1160km gyalogúttal. A fákon található fehér-kék-fehér jelzések a Kéktúra szakaszait jelölik. A kőből épült kilátó egyik fele Ausztriához, másik fele Magyarországhoz tartozik, ugyanis a határkő pont a kilátó belsejében található. Az írott kő tetejére fém csigalépcső visz fel minket. Érdekesség, amiről nem igazán szoktak szólni, hogy néha zenél az épület. Van, hogy pont úgy éri a szél a kilátó fémcső korlátait, hogy azok mint az orgonasípok különböző hangokon szólalnak meg, amitől szinte életre kel a kilátó. Felérve a tetejére szép idő esetén akár a Balatont is láthatjuk innen. A kilátó tetején találunk egy érmés távcsövet is, ha nem lenne nálunk a sajátunk.

A 20. század nyughatatlan időszaka is bőven hagyott nyomot Kőszegen. Bár a világháborúkat megúszta a város különösebb pusztítás nélkül, viszont így is sok minden őrzi az egykori idők emlékét.
A második világháború alatt hatalomra kerülő Szálasi Ferenc még egy bunkert is építettet magának ide. Szálasi a Nyilas párt vezetője volt, puccsal került hatalomra, ami azt jelenti, hogy nem választás útján. Diktatúrát működtetett, nem igazán szabadott neki ellentmondani. Sosem használta ezt a bunkert, a háború után kötélen végezte. Későbbiekben orosz katonák lakták a helyet, akik távozásukkor berobbantották a bunkert. Valószínűleg lustaságuknak köszönhetjük azt, hogy csak a bejárat omlott be. Ezt pár éve rendbe tették, viszont lezárták. A járatok nagyon rossz állapotban vannak, nem javallott a lemenetel.

A háború idején a Szent Koronát is bújtatták Kőszegen, a hozzá tartozó koronázási kellékekkel együtt. A Kálvária lábánál található koronaőrző bunkerben csupán néhány napot töltöttek a féltve őrzött kincsek. Innen Ausztriába, majd Amerikába kerültek több mint 30 év száműzetésre.

A világháborút a Hidegháború követte, ami egyfajta szembenállás volt a két nagyhatalom között. A szó szoros értelmében nem volt háború, viszont feszült volt a helyzet. A kor egyik találmánya az úgynevezett Vasfüggöny volt, ami a kelet és nyugat elválasztására szolgált. A Vasfüggöny része volt a Kőszegi-hegység is. Szögesdrótok, aknazárak, határőrőrsök. Ez jellemezte ezen időszakot. Több elhagyatott laktanyát is találhatunk a hegységben, amik többsége nincs valami jó állapotban. Korábban említettem, hogy még visszatérünk a Hétforráshoz. Az egyik ilyen laktanya közvetlenül a forrás mellett található. A legérdekesebb része talán a tetőtérben növésnek indult erdő.

Kőszeg fokozottan őrzött határrészhez tartozott. A Kálvária hegyen álló trianoni kereszt csak határőrök által volt látogatható. A vasbeton kereszt az elcsatolt terület felé néz és miután megépítették nem sokkal később az elcsatolt területen is építettek egyet válaszul. Furcsa azt olvasni, hogy a golyó ütötte nyomok a hidegháborús időkre emlékeztetnek minket. Ha szó szoros értelmében nem volt háború és egy különösen védet rész volt a kereszt környéke, akkor ki lőtt rá és miért?

Többször is említettem már a Kálvária hegyet, emiatt nem mehetek el szó nélkül a rajta álló Kálvária templom mellett. Bár miért is tenném, hiszen csodás innen a kilátás és egy érdekes legenda is részese a helynek. A 300 éves templom egy a kőszegiek által tett fogadalom miatt épült. Akkoriban pestisjárvány pusztított a térségben és a lakók fogadalmat tettek egy templom építésére, csak éljék túl a járványt. Állítólag kézben hordták fel a templom tégláit, ami az út meredekségét nézve, nem lehetett egyszerű dolog.

Visszatérve a városba, a természetszeretők talán kihagyhatatlan látnivalója a volt óriás gesztenyefa megmaradt része. A nép 800 évesnek tartja, bár a kutatások ennél fiatalabbnak mondják. Akkor hozhatta első hajtását amikor Mátyás király visszafoglalta Kőszeget az osztrák császártól. Ez a történet teszi igazán halhatatlanná az egykori fát. Gondolj bele, látta Mátyás király harcát, a török ostromát, az első és második világháborút és a hidegháború jelentős részét is. Erre szokták mondani azt, hogyha mesélni tudna.

Filmünk végállomása a Csónakázótó. Festői tó a hegy ölelésében. Gyönyörű hely, érdemes lehet itt kezdeni a napot.

Várunk sok szeretettel valamely szálláshelyünkön!
Kőszeg látnivalóihoz pontos térképet találsz itt a honlapon az egyes szálláshelyeinktől kiindulva.